Ez is egy átlagosnak tűnő napon történt...
Hulla fáradtan kászálódtam ki az ágyból és dühösen nyomkodtam a telefonomat , hogy végre álljon le az a nyamvadt ébresztő,de mintha csak élne, és kiakarna szúrni velem, nem hallgatott el. Már vagy három perce szórakozhattam vele, amikor végre sikerült kinyomnom. Hálásan felsóhajtottam, és kimentem a konyhába. Elkészítettem a szokásos reggeli kávémat. Amíg készült, bekapcsoltam a TV-t, hogy okuljak kicsit, de leragadtam a mesecsatornánál. Most mi van?! Nem lehet olyan könnyen leszokni róla. Sajnos pont egy sorozat végén kapcsoltam oda, így jött a fárasztó reklám. AHHHH! De mivel én vagyok Miss. Lusta, ezért eszem ágában sem volt, hogy az asztal másik végén lévő távirányítóhoz nyújtózkodjak, ezért maradtam inkább a reklámnál.
A kávém elkészült, fogtam egy kendőt, óvatosan megfogtam, hogy még véletlenül se égessem meg magam, és letettem a konyhaasztalra. Megfújtam, majd belekortyoltam az életemet megmentő kávémba. Komolyan, nem is tudom mit kezdenék nélküle. Szóval kortyolgattam a reggelimet és közben egy érdekes reklámra figyeltem fel. Magazinokkal kapcsolatos valami volt. Aztán mikor ahhoz a részhez ért, hogy munkatársat keresnek felkaptam a fejem. Egy kis kávé is került a terítőre. Munkatársat keresnek? Pont ez kell nekem! Egy jó kis állás. A mostani újságkihordás, nem volt valami nagy szám és nem is igazi munkának számít. Szóval itt az ideje, hogy ne szállítsam, hanem készítsem a magazinokat!
